- Anyu! - ordítottam, amikor a lányokkal beléptünk a házba. - Megjöttünk!
- Rendben. Pakolj be lécci a hűtőbe! A konyhaasztalon van egy film. Edward adta kölcsön - kiáltott ki a varrószobából.
- Oké - szóltam vissza, majd intettem a barátnőimnek, hogy kövessenek. - Inni valaki valamit?
- Kérek. Vizet, ha van bubis. - foglalt helyet Bly.
- Más valaki? Senki? - nyúltam a hűtőbe.
- Rostos van? - kérdezte ezúttal Szimi.
- Van.
- Akkor kettőt - mutatta az ujján az említett számot.
Én elővettem négy poharat, egyikbe kólát, másikba vizet, a maradék kettőbe pedig baracklevet töltöttem, majd leraktam a lányok elé. Gyorsan lehúztam a kólát és amíg én pakolásztam a nemrég vásárolt dolgokat, a csajok halkan nevetgéltek immár a nappaliba.
- Halljátok. Ti láttatok már az Apa Ég! - et? - kiáltottam el magam a dvd-t szorongatva.
- Nem - hallatszott a válasz kórusban.
- Akkor megnézzük! - nevettem és a chipsekkel együtt elindultam fel az emeletre, ahova egyébként anyu nem mer feljönni.
Elmondása szerint szívrohamot kapna a kupi miatt. Nem értem ezt miért mondja, hiszen csak pár szennyes ruha van a földön, leszaggatott poszter meg egy-két koszos tányér. Rendetlen vagyok, na! A szobámban leültem az ágyra, Szimi berakta a filmet, és miután mindenki kényelmesen elhelyezkedett elindítottam. A film nem igazán kötött le, annak ellenére, hogy amikor figyeltem a röhögögörcs kerülgetett, inkább agyaltam. Hogy min? A puskaporos fiún. Hasonlított Niall-re, de mivel szemüveg volt rajta, meg egy kicsit a fején volt a kapucnija, nem igazán ismertem meg. A haja - már ami kilátszott a kapucni alól - szőke volt, és olyan aranyosan hosszú volt.
- Kiara! Nem kapcsolnád ki? - bökött oldalba Blyana.
- Ömm... mi? - húztam el a számat, majd a képernyőre kaptam a tekintetemet. - Ja, bocsi. - nyomtam ki a tévét.
- Hol jártál bogaram? - állt fel nyújtozni Diana.
- A sarkon. - feletem elkábulva, majd nagyot nevetem, amikor rájöttem, ez mennyire gáz. - A puskapors fiúnál. Hasonlított Niall-re.
- Tényleg? - kérdezték egyszerre.
- Ühüm. - hümmögtem, majd a csörgő telefonomért nyúltam. - Igen?
- Kiara Sherrard?
- Igen? - ismételtem magam.
- A stúdióból hívom. Egy óra múlva kellene itt lennie.
- Rendben, de mondja meg Mrs. Leave-nek, hogy a barátnőim is jönnek.
- Rendben. Viszhall.
- Visszhall. - nyomtam ki a telefont, majd eleterültem az ágyon és állítottam ébresztőt. - Fél óra múlva megyünk a stúdióba. - nyögtem még, és pár perc múlva már Hawaii-n napoztam.
- Rendben. Pakolj be lécci a hűtőbe! A konyhaasztalon van egy film. Edward adta kölcsön - kiáltott ki a varrószobából.
- Oké - szóltam vissza, majd intettem a barátnőimnek, hogy kövessenek. - Inni valaki valamit?
- Kérek. Vizet, ha van bubis. - foglalt helyet Bly.
- Más valaki? Senki? - nyúltam a hűtőbe.
- Rostos van? - kérdezte ezúttal Szimi.
- Van.
- Akkor kettőt - mutatta az ujján az említett számot.
Én elővettem négy poharat, egyikbe kólát, másikba vizet, a maradék kettőbe pedig baracklevet töltöttem, majd leraktam a lányok elé. Gyorsan lehúztam a kólát és amíg én pakolásztam a nemrég vásárolt dolgokat, a csajok halkan nevetgéltek immár a nappaliba.
- Halljátok. Ti láttatok már az Apa Ég! - et? - kiáltottam el magam a dvd-t szorongatva.
- Nem - hallatszott a válasz kórusban.
- Akkor megnézzük! - nevettem és a chipsekkel együtt elindultam fel az emeletre, ahova egyébként anyu nem mer feljönni.
Elmondása szerint szívrohamot kapna a kupi miatt. Nem értem ezt miért mondja, hiszen csak pár szennyes ruha van a földön, leszaggatott poszter meg egy-két koszos tányér. Rendetlen vagyok, na! A szobámban leültem az ágyra, Szimi berakta a filmet, és miután mindenki kényelmesen elhelyezkedett elindítottam. A film nem igazán kötött le, annak ellenére, hogy amikor figyeltem a röhögögörcs kerülgetett, inkább agyaltam. Hogy min? A puskaporos fiún. Hasonlított Niall-re, de mivel szemüveg volt rajta, meg egy kicsit a fején volt a kapucnija, nem igazán ismertem meg. A haja - már ami kilátszott a kapucni alól - szőke volt, és olyan aranyosan hosszú volt.
- Kiara! Nem kapcsolnád ki? - bökött oldalba Blyana.
- Ömm... mi? - húztam el a számat, majd a képernyőre kaptam a tekintetemet. - Ja, bocsi. - nyomtam ki a tévét.
- Hol jártál bogaram? - állt fel nyújtozni Diana.
- A sarkon. - feletem elkábulva, majd nagyot nevetem, amikor rájöttem, ez mennyire gáz. - A puskapors fiúnál. Hasonlított Niall-re.
- Tényleg? - kérdezték egyszerre.
- Ühüm. - hümmögtem, majd a csörgő telefonomért nyúltam. - Igen?
- Kiara Sherrard?
- Igen? - ismételtem magam.
- A stúdióból hívom. Egy óra múlva kellene itt lennie.
- Rendben, de mondja meg Mrs. Leave-nek, hogy a barátnőim is jönnek.
- Rendben. Viszhall.
- Visszhall. - nyomtam ki a telefont, majd eleterültem az ágyon és állítottam ébresztőt. - Fél óra múlva megyünk a stúdióba. - nyögtem még, és pár perc múlva már Hawaii-n napoztam.
~×~×~×~×~×~×~×~×~×~×~×~×~×~
- Ne má’! Naaa.... - morogtam, mire Diana rámugrott.
- Ne aludj csajee! Menni kell a stúdióba.
- Nem akarook... - nyavalyogtam és egy párnát a fejemre húztam.
De a lányok nem hagytak. Addig-addig, amíg negyedóra alatt kirángattak az ágyból. Gyorsan megfésülködtem, megigazítottam a ruhámat és bepattantunk a kocsimba. Irtó büszke voltam magamra, mert öt perccel hamarabb értünk oda. Még maradtunk egy kicsit a kocsiba, mert valami banda tagja beteg volt, így most énekelte fel a részeit. Négy óra előtt két perccel aztán beindultunk. A beteg tag pont akkor jött, én pedig tátott szájjal figyeltem. Ahogy kilépett beletúrt göndör hajába, a szél megfújta az ing alatt lévő pólóját, így megmutatva Calvin Klein-os alsónadrágjának a szegélyét. Valószínű feltűnt neki, hogy bámuljuk - mögöttem a lányok is csorgatták a nyálukat - , mert tarkójához kapott és huncut mosollyal megkérdezte, hogy segíthet e.
- Ja nem köszi. Mrs. Leave-hez jöttem felénekelni. - húzigáltam a pólómat.
- Te vagy Kiara Sherrard? - mutatott rám tenyerét az ég felé fordítva.
- Igen és te? - ráncoltam a szemöldökömet.
- Harry Styles. - nyújtott kezet, amit esetlenül megráztam. - Remélem még talákozunk. - mosolygott, majd sarkon fordult, beült a Range Rover-ébe és elhajtott.
- Hű.... - nyögte Blyana.
- Hű ám! - nevetett Diana is.
- Na menjünk, mert elkések. - intettem az ajtó felé, majd még mindig teljes kábulatban besétáltam rajta.
Mrs. Leave kedélyesen fogadott, majd rögtön munkához is láttunk. Beénekeltem, felénekeltem aztán meghallgattuk, újra felénekeltem, megint meghallgattuk, összevágtuk, meghallgattuk, megint felénekeltem, átállítottuk az effekteket, meghallgattuk, összevágtuk, végül pedig a CD-vel a kezemben mentem ki a stúdióból. A lányok időközben hazamentek, mert már nem bírták idegekkel. Így viszont sétálniuk kellett, mert szemét módon kijelentettem, hogy a "sztárok" kocsival járnak. Otthon aztán rögtön meg kellett hallgatnunk, de előtte megigértettem velük, hogy nem veszik fel és nyilvános helyen nem éneklik. A szám egyébként a Naturally címet kapta, ami nekem nagyon tetszik. Már csak abban reménykedem, hogy ezzel más is így lesz.
- Ne aludj csajee! Menni kell a stúdióba.
- Nem akarook... - nyavalyogtam és egy párnát a fejemre húztam.
De a lányok nem hagytak. Addig-addig, amíg negyedóra alatt kirángattak az ágyból. Gyorsan megfésülködtem, megigazítottam a ruhámat és bepattantunk a kocsimba. Irtó büszke voltam magamra, mert öt perccel hamarabb értünk oda. Még maradtunk egy kicsit a kocsiba, mert valami banda tagja beteg volt, így most énekelte fel a részeit. Négy óra előtt két perccel aztán beindultunk. A beteg tag pont akkor jött, én pedig tátott szájjal figyeltem. Ahogy kilépett beletúrt göndör hajába, a szél megfújta az ing alatt lévő pólóját, így megmutatva Calvin Klein-os alsónadrágjának a szegélyét. Valószínű feltűnt neki, hogy bámuljuk - mögöttem a lányok is csorgatták a nyálukat - , mert tarkójához kapott és huncut mosollyal megkérdezte, hogy segíthet e.
- Ja nem köszi. Mrs. Leave-hez jöttem felénekelni. - húzigáltam a pólómat.
- Te vagy Kiara Sherrard? - mutatott rám tenyerét az ég felé fordítva.
- Igen és te? - ráncoltam a szemöldökömet.
- Harry Styles. - nyújtott kezet, amit esetlenül megráztam. - Remélem még talákozunk. - mosolygott, majd sarkon fordult, beült a Range Rover-ébe és elhajtott.
- Hű.... - nyögte Blyana.
- Hű ám! - nevetett Diana is.
- Na menjünk, mert elkések. - intettem az ajtó felé, majd még mindig teljes kábulatban besétáltam rajta.
Mrs. Leave kedélyesen fogadott, majd rögtön munkához is láttunk. Beénekeltem, felénekeltem aztán meghallgattuk, újra felénekeltem, megint meghallgattuk, összevágtuk, meghallgattuk, megint felénekeltem, átállítottuk az effekteket, meghallgattuk, összevágtuk, végül pedig a CD-vel a kezemben mentem ki a stúdióból. A lányok időközben hazamentek, mert már nem bírták idegekkel. Így viszont sétálniuk kellett, mert szemét módon kijelentettem, hogy a "sztárok" kocsival járnak. Otthon aztán rögtön meg kellett hallgatnunk, de előtte megigértettem velük, hogy nem veszik fel és nyilvános helyen nem éneklik. A szám egyébként a Naturally címet kapta, ami nekem nagyon tetszik. Már csak abban reménykedem, hogy ezzel más is így lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése