Hi Guys !! What's up? Meghoztam a részt, de a következőt KÉT KOMMENT után hozom. Addig nem. Pussz:
Renn H.
Renn H.
Reggel fitten keltem ki az ágyból. Egyáltalán nem fájt a fejem és rosszul sem voltam. Pislogtam még párat, majd egy ásítással kikeltem az ágyból. Megigazítottam a nagyméretű pólómat, és kisöpörtem a babahajaimat a szemeből. A lányok még kiterülve aludtak, pedig az óra mutatója már a 11 felé közeledett. Mosollyal az arcomon léptem ki a szobámból és nyitottam ki a konyhában a hűtőt. Kikaptam egy energiaitalt és ráérősen felhúzott lábakkal kezdtem el iszogatni a hideg italt. Soha sem voltam rászokva se a kávéra, se az energibombákra, de néha jól esett. Pár perc múlva értetlenül meredtem magam elé. Folyamatosan egy pontot szuggeráltam és agyam, mintha kikapcsolt volna. Képtelen voltam elkapni a tekintetem a szoba fehér faláról. Csak néztem, és fogalmam sem volt mi történt az elmúlt percekben.
- Ti mióta vagytok fent? - ráztam meg a fejem hirtelen, majd kíváncsisággal meredtem a lányokra.
- Már vagy 3 perce itt szólongatunk - magyarázta furcsán Diana.
- Oh, bocsi - húztam meg újra a fém dobozt megfosztva tartalmától.
- Nektek nem fáj a fejetek? - jelent meg az ajtóban egyszerre Harry és Zayn, mire gyorsan leraktam a lábam.
- Nem - ráztam a fejem zavarodottan, és biztos voltam benne, hogy el is pirultam.
Harry-vel az esti dolog még megbeszélésre várt, és ettől zavarba jöttem. Csak ültem ott és bámultam a fiú zöld szemeibe, amelyek elvarázsoltak. Majd ismét megráztam a fejem, és a kiürült a dobozt a kukába dobva haladtam el a két fiú között a szobánkba. Kerestem valami egyszerű ruhát, majd már épp kaptam volna a pólóm, amikor kinyílt az ajtóm. Leengedtem a karjaimat és várakozón tekintettem a fiúra.
- Szia - intett aranyosan mosolyogva.
- Hello - viszonoztam a gesztust.
- Figyi, ami az estét illetti.... - kezdte.
- Igen?
- Nem szeretném ha elfelejtenénk.
- Azt akarod mondani, hogy nem bántad meg? - ráztam meg kontyba fogott hajam.
- Nein - húzta fura mosolyra ajkait.
- Ugh, hát oké. Akkor....
- Megejtenénk ma a vacsit? - túrt göndör hajába.
- Ahogy akarod - nevettem. - Most viszont, ha nem haragszol..?
- Nem haragszom. Csak nyugodtan.
- Harry! Kifelé! - helyeztem apró kezem csupasz mellkasára és miután kitoltam a szobából becsuktam az ajtót, majd nekidőlt.
Kezeimet arcomra helyeztem és próbáltam lenyugtatni magam. A mosoly levakarhatatlan az arcomról, de senki sem tudta miért ül ott egyáltalán. Csak Harry és én.
- Ha valaki keresne a KFC-be mentünk - szólt oda Niall és a maradék fiú Harry kivételével, valamint két lány egyértetően bólogatott.
- Rendben - raktároztam el az infót és tovább skáláztam.
- Who says, who sasy you're nor perfect - énekelgettem, amikor egy nagy sikítást hallottam a fürdőből.
Leragtam a laptopom a kanapéra és sietősen benyitottam. Blyana meg pont jött volna, így gyorsan félre álltam, majd amikor kijutott bementem felderíteni a terepet. Vagy hatszor körbenéztem, de nem találtam semmit. Már épp léptem volna ki az ajtón, amikor megláttam. Hosszú lábai voltak, nagy szemei és undorítóan festett. A másodperc törtrésze alatt jutott el az agyamig mit is látok, és sikítva rohantam előre. Nem néztem merre, csak futottam, amíg nekiütköztem Harry-nek. A hátamögé futottam, hátulról átöleltem, és kezeimet összefontam még mindig csupasz hasa előtt. Arcomat a hátába fúrtam és próbáltam lenyugodni. Szívem eszeveszett tempóban vert, majd kigurott a helyéről. Harry eléggé meglepődött tetteimen, így szép lassan megfordított, kicsit lehajolt és arcomat kémlelte.
- Mi a baj? - érdeklődött, miközben szemöldökét összehúzta és halvány, alig látható mosolyától megmutatkoztak aranyos gödröcskéi.
- Nem megyek a fürdőbe soha többé - feleltem monoton hangon.
- Miért? - rázta a fejét.
- Nézd meg - mutattam az ajtó felé.
Felegyenesedett, majd kezét végig húzta karomon, amint elment, rajtam pedig jól eső érzés futott át. Besétált a fürdőbe, majd leírta ugyanazokat a köröket, mint én. Viszont ő is csak a kijövetelnél vette észre.
- Ez csak egy pók - mosolygott.
- Nem. Ez A Pók - bizonygattam.
- Fóbiád van?
- Arakno - bólintok megszeppenve.
- Mindjárt lehúzom a WC-n - nyugtatott meg engem és az akkor már mögöttem álló Blyana-t.
Diana és Szimi elmentek a fiúkkal kajálni, így hárman maradtunk.
- Már a csatornában úszik - jött ki Harry a fürdőből, majd vizes kezével lefröcskölt.
- Köszi - mosolyogtam hálásan.
- Menj készülődni Spidergirl - kacsintott, majd feltehetőleg folytatta az öltözést szobája rejtekében.
Ráérősen sétaltam be a szobámba és kezdtem el kipakolni a bőröndömből. Nem, nem, nem, túl rövid, túl dekoltált, túl flitteres, nem, nem, nem, abszolúte nem, túl piros, túl elegáns, túl csicsás, meg van. Diadalittas arccal terítettem ki a ruhát: egyszerű fekete ruha virágmintákkal. Kivettem hozzá a fekete lapos, sportcipőszerű lábbelimet. Gyorsan lezuhanyoztam ügyelve arra, hogy egy pók se legyen benn.
- Hová készülsz csajszi? - dőlt neki az ajtófélfának Bly, miközben a hajamat töröltem.
- Harry elvisz vacsorázni - mosolyogtam barátnőmre, aki szint némán felsikkantott és örömében ugrálni kezdett.
- Ne gondolj bele semmit. Csak egy vacsi - emeltem fel az ujjam, és előhalásztam a hajszárítómat.
- De jó lenne - húzta fel kérdőn egyik szemöldökét.
- Persze, hogy jó lenne, de ha akar is valamit, nem kell sietni - kacsintottam és hajamat kezdtem el szárítani.
Ő szó nélkül, angolosan távozott, így egyedül maradtam arra a 25 percre, amíg hajam teljesen megszáradt. Ha már ott voltam, feltettem egy kis szempillaspirált, egy kis szájfényt, és alig láthatóan tussal áthúztam a szempilláim tövét alul és felül is. Utóbbin kicsit elkentem, hogy füstösebb legyen. A szobában újra Blyana-ba botlottam.
- És mit veszel fel? - sietett oda, miközben megigazította karcsú lábain a falatnyi sortját.
- Nem túl egyszerű? - rágcsáltam a szám szélét, immáron fekete fehérnemű szettemben.
- Nem. Vacsorázni mentek, nem a vörös szönyegre - forgatta szemeit, miközben melírozott hajába túrt.
- Oké - adtam meg magam és belebújtam a ruhába.
Nem akartam semmit túlzásba vinni. Még egy utolsó pillantás a tükörbe egy utolsó ölelés, majd kiléptem a szoba biztonságából.
- Ti mióta vagytok fent? - ráztam meg a fejem hirtelen, majd kíváncsisággal meredtem a lányokra.
- Már vagy 3 perce itt szólongatunk - magyarázta furcsán Diana.
- Oh, bocsi - húztam meg újra a fém dobozt megfosztva tartalmától.
- Nektek nem fáj a fejetek? - jelent meg az ajtóban egyszerre Harry és Zayn, mire gyorsan leraktam a lábam.
- Nem - ráztam a fejem zavarodottan, és biztos voltam benne, hogy el is pirultam.
Harry-vel az esti dolog még megbeszélésre várt, és ettől zavarba jöttem. Csak ültem ott és bámultam a fiú zöld szemeibe, amelyek elvarázsoltak. Majd ismét megráztam a fejem, és a kiürült a dobozt a kukába dobva haladtam el a két fiú között a szobánkba. Kerestem valami egyszerű ruhát, majd már épp kaptam volna a pólóm, amikor kinyílt az ajtóm. Leengedtem a karjaimat és várakozón tekintettem a fiúra.
- Szia - intett aranyosan mosolyogva.
- Hello - viszonoztam a gesztust.
- Figyi, ami az estét illetti.... - kezdte.
- Igen?
- Nem szeretném ha elfelejtenénk.
- Azt akarod mondani, hogy nem bántad meg? - ráztam meg kontyba fogott hajam.
- Nein - húzta fura mosolyra ajkait.
- Ugh, hát oké. Akkor....
- Megejtenénk ma a vacsit? - túrt göndör hajába.
- Ahogy akarod - nevettem. - Most viszont, ha nem haragszol..?
- Nem haragszom. Csak nyugodtan.
- Harry! Kifelé! - helyeztem apró kezem csupasz mellkasára és miután kitoltam a szobából becsuktam az ajtót, majd nekidőlt.
Kezeimet arcomra helyeztem és próbáltam lenyugtatni magam. A mosoly levakarhatatlan az arcomról, de senki sem tudta miért ül ott egyáltalán. Csak Harry és én.
- Ha valaki keresne a KFC-be mentünk - szólt oda Niall és a maradék fiú Harry kivételével, valamint két lány egyértetően bólogatott.
- Rendben - raktároztam el az infót és tovább skáláztam.
- Who says, who sasy you're nor perfect - énekelgettem, amikor egy nagy sikítást hallottam a fürdőből.
Leragtam a laptopom a kanapéra és sietősen benyitottam. Blyana meg pont jött volna, így gyorsan félre álltam, majd amikor kijutott bementem felderíteni a terepet. Vagy hatszor körbenéztem, de nem találtam semmit. Már épp léptem volna ki az ajtón, amikor megláttam. Hosszú lábai voltak, nagy szemei és undorítóan festett. A másodperc törtrésze alatt jutott el az agyamig mit is látok, és sikítva rohantam előre. Nem néztem merre, csak futottam, amíg nekiütköztem Harry-nek. A hátamögé futottam, hátulról átöleltem, és kezeimet összefontam még mindig csupasz hasa előtt. Arcomat a hátába fúrtam és próbáltam lenyugodni. Szívem eszeveszett tempóban vert, majd kigurott a helyéről. Harry eléggé meglepődött tetteimen, így szép lassan megfordított, kicsit lehajolt és arcomat kémlelte.
- Mi a baj? - érdeklődött, miközben szemöldökét összehúzta és halvány, alig látható mosolyától megmutatkoztak aranyos gödröcskéi.
- Nem megyek a fürdőbe soha többé - feleltem monoton hangon.
- Miért? - rázta a fejét.
- Nézd meg - mutattam az ajtó felé.
Felegyenesedett, majd kezét végig húzta karomon, amint elment, rajtam pedig jól eső érzés futott át. Besétált a fürdőbe, majd leírta ugyanazokat a köröket, mint én. Viszont ő is csak a kijövetelnél vette észre.
- Ez csak egy pók - mosolygott.
- Nem. Ez A Pók - bizonygattam.
- Fóbiád van?
- Arakno - bólintok megszeppenve.
- Mindjárt lehúzom a WC-n - nyugtatott meg engem és az akkor már mögöttem álló Blyana-t.
Diana és Szimi elmentek a fiúkkal kajálni, így hárman maradtunk.
- Már a csatornában úszik - jött ki Harry a fürdőből, majd vizes kezével lefröcskölt.
- Köszi - mosolyogtam hálásan.
- Menj készülődni Spidergirl - kacsintott, majd feltehetőleg folytatta az öltözést szobája rejtekében.
Ráérősen sétaltam be a szobámba és kezdtem el kipakolni a bőröndömből. Nem, nem, nem, túl rövid, túl dekoltált, túl flitteres, nem, nem, nem, abszolúte nem, túl piros, túl elegáns, túl csicsás, meg van. Diadalittas arccal terítettem ki a ruhát: egyszerű fekete ruha virágmintákkal. Kivettem hozzá a fekete lapos, sportcipőszerű lábbelimet. Gyorsan lezuhanyoztam ügyelve arra, hogy egy pók se legyen benn.
- Hová készülsz csajszi? - dőlt neki az ajtófélfának Bly, miközben a hajamat töröltem.
- Harry elvisz vacsorázni - mosolyogtam barátnőmre, aki szint némán felsikkantott és örömében ugrálni kezdett.
- Ne gondolj bele semmit. Csak egy vacsi - emeltem fel az ujjam, és előhalásztam a hajszárítómat.
- De jó lenne - húzta fel kérdőn egyik szemöldökét.
- Persze, hogy jó lenne, de ha akar is valamit, nem kell sietni - kacsintottam és hajamat kezdtem el szárítani.
Ő szó nélkül, angolosan távozott, így egyedül maradtam arra a 25 percre, amíg hajam teljesen megszáradt. Ha már ott voltam, feltettem egy kis szempillaspirált, egy kis szájfényt, és alig láthatóan tussal áthúztam a szempilláim tövét alul és felül is. Utóbbin kicsit elkentem, hogy füstösebb legyen. A szobában újra Blyana-ba botlottam.
- És mit veszel fel? - sietett oda, miközben megigazította karcsú lábain a falatnyi sortját.
- Nem túl egyszerű? - rágcsáltam a szám szélét, immáron fekete fehérnemű szettemben.
- Nem. Vacsorázni mentek, nem a vörös szönyegre - forgatta szemeit, miközben melírozott hajába túrt.
- Oké - adtam meg magam és belebújtam a ruhába.
Nem akartam semmit túlzásba vinni. Még egy utolsó pillantás a tükörbe egy utolsó ölelés, majd kiléptem a szoba biztonságából.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése